A Bécsi utca épületeinek bontása

Hogy én pontosan mit is gondolok a szóban forgó fejlesztés miatt történő, 5 épület bontásával kapcsolatban?

Először is: a bontással érintett épületek nem képezik részét annak a történeti belvárosnak, melyet sokan, sokszor emlegetnek. Úgy tudom, a városfallal körülvett, 1686-ban már meglévő beépítés északi része „csupán” a jelenlegi Deák Ferenc utcáig tartott. A városszerkezeti jelentőségű utak – a régi térképek tanúsága szerint – a Petőfi Sándor és a Bécsi utca nyomvonala, azaz a közel észak-déli tengelyű, jelenleg a Belváros Új Főutcájának nevezett, immár forgalomcsillapított közterületi rendszer. A régi térképeken sokáig egy tömbként szerepel a Deák Ferenc utca, Deák Ferenc tér, Sütő utca, Fehérhajó utca, Kristóf tér és Váci utca által határolt terület, azaz a Bécsi utca ebben a tömbben még nem jelent meg – legalábbis erről árulkodik az 1863-as (F. Friewisz – G. Handelmayer) térkép is. Ezek alapján azzal nem tudok egyetérteni, hogy a történelmi „városszövet durva beavatkozásáról” lenne jelen esetben szó.

Másodszor: nem tartom magam egy "minden áron védjük meg a régit" jelszóval rendelkező egyénnek, mivel úgy érzem, hogy a sokak számára ellenzett modernre mindenképpen szükség van, hiszen csak úgy jöhetnek be – és régen is csak úgy jöhettek be – új gondolatok. Gondolok itt - többek között - az építészeti stílusokra, amik a maguk korában ellenzett formavilággal rendelkeztek, most meg mindenki a védelmükre kel. Tehát én egyáltalán nem vagyok az új dolgok ellen, és nem akarom, hogy a mostani dolgok historizáltan jelenjenek meg, hiszen egy másik korban élünk. Már nem gázlámpával világítunk, hogy szükségünk legyen az öntöttvas kandeláberekre, már nem lovaskocsival közlekedünk, nőként már nem állig begombolkozva járunk strandolni, ráadásul mindannyian használjuk az áramot, a nem faragott külsejű számítógépet, internetezünk … szóval mindannyian haladunk a korral.

De!

Ezzel a fejlesztési elképzeléssel kapcsolatban olvastam egy cikkben: Végül csak három épület védettségének feloldását kérték a közgyűléstől: a Harmincad utca 3-ét és a Petőfi Sándor utca 14. és 16. számú házét, ám 2008-ban a kerület és a főváros még abban állapodott meg, hogy amíg nem látnak konkrét fejlesztési terveket, marad a védelem.

Maximálisan egyetértek azzal, hogy az értéket képviselő, jó állapotban lévő épületeket nem szabad csak úgy, egy fejlesztés kedvéért feláldozni. Egy ilyen kijelentés nem engedhető meg. Hiszen ha valami érték, akkor az nem a helyére tervezett fejlesztés miatt lesz kevésbé értékes.

Díjak, elismerések

Van olyan díj, amit meg kell pályázni, azaz magad döntesz arról, hogy vajon megérdemled-e, de van olyan is, amiről mások gondolják, hogy érdemes vagy rá. Néhány elismerésnek - a teljesség igénye nélkül - utánanéztem, ezek kategóriánként, betűrendben az alábbiak.

Az alábbi díjakra jelentkezni kell:
Év háza építészeti díj
Az „Év háza 2010” pályázaton olyan belföldi természetes magánszemély(ek) (építész tervező(k)) indulhat(nak), aki(k) a pályázat tárgyát képező épület tervezését saját nevével/nevükkel jegyzi(k) [...]

Média Építészeti díj
Figyelemmel kísérhetjük, hogy vajon a nagyközönség is ugyanúgy értékel-e egy-egy épületet, mint a szakma. Mert végül is ez a díj erről szól. Arról, hogy miután a szakma kizsűrizte magát, megnézzük, hogy a laikusok mit gondolnak az építészek munkáiról, vajon egyezik e az ízlése az építészeknek és az utca (internet) emberének. S ami a legfontosabb: pár perces előadásban meg tudod e győzni a nem szakmai zsűrit, hogy a te munkád a legjobb?
Most itt a lehetőség, hogy te is megmérettesd magad. Állj ki, és mutasd meg, hogy nem csak az építész szakmának tervezel, hanem érdekel a laikusok véleménye is.

Ezekre a díjakra nem kell jelentkezni:
Hild János-díj
A Magyar Urbanisztikai Társaság Hild Jánosról, az első budapesti városrendezési terv készítőjéről elnevezett HILD JÁNOS DÍJAT adományoz az urbanisztika terén elért kimagasló elméleti és gyakorlati szakmai teljesítmények elismerésére.
Hild János Díj adományozható annak a természetes személynek, aki az urbanisztikai szemlélet érvényesítése terén a területfejlesztésben, területrendezésben, a településfejlesztésben, településrendezésben,
a települési értékek védelmében, a települések igazgatásában, üzemeltetésében kiemelkedő tudományos, tervezői, vagy gyakorlati szakmai eredményt ért el.
Az „egyéni” Hild János Díj adományozásáról a Társaság Elnöksége – a Díjbizottság előterjesztése alapján – kétévente határoz.

Pro Régió díj
A Pro Régió Díj alapítására 1992-ben került sor a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter rendeletével. A díj a terület- és regionális fejlesztés, a térségi és kistérségi együttműködés elősegítése, a társadalom, a gazdaság és környezet összehangolt fejlesztése terén kiemelkedő tevékenységet végző személyek és szervezetek elismerését szolgálja.
A díj szakmai előkészítését a szakterületileg illetékes kormányzati szerv (jelenleg a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal) végzi a Pro Régió Bizottság közreműködésével. A Pro Régió Bizottság tagjai a területfejlesztés és területrendezés elismert szaktekintélyei közül felkért személyek. A beérkezett javaslatokat a Pro Régió Bizottság értékeli és rangsorolja, majd ennek alapján javaslatot tesz a miniszter számára a díj adományozására.
A Pro Régió Bizottság a bírálat során személy esetében vizsgálja az életmű teljességét, vagy az egyszeri teljesítmény kiemelkedő, a szakterület számára meghatározó voltát.

Reitter Ferenc-díj
A Reitter Ferenc Díjat az V. kerület Önkormányzatának Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottsága a kerület építészeti arculatának kialakításában, az épített környezet védelmében kiemelkedő tevékenységet folytató személyek és közösségek elismeréseként adja. A Belváros-Lipótváros Önkormányzata által alapított Reitter Ferenc Díj adományozására javaslatot tehetnek a kerületi lakosok, a kerületben működő építészeti-környezetvédelmi intézmények, egyesületek, szakmai szervezetek. A díj azon személyeknek és közösségeknek adható, akik hosszabb ideje kiemelkedő eredménnyel tevékenykednek a kerület építészeti-környezetvédelmi életében, építészeti, műemléki értékeinek megőrzésében. A díj adományozására évente egyszer, legfeljebb 3 díjazott (személy illetve közösség) részére a Lipót Napok keretében kerül sor. 2001 óta több mint huszan kapták meg a díjat, kiváló építészek és városrendezők.

Ybl Miklós-díj

Az Ybl Miklós-díjat évente ítélik oda az arra érdemes építészeknek, melyet 5-en kapnak meg ilyen időközönként.
"A díjat az Ybl Miklós Díj Előkészítő Bizottság javaslata, illetve a területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár előterjesztése alapján a Magyar Köztársaság nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztere adományozza."
Szépen hangzik, hogy ez a "legrangosabb építőművészeti elismerés", de néhány dolog azért mégiscsak eszembe jut akkor, amikor az építész neve egybeolvad(!!!) az "Ybl-díjas" kifejezéssel:
- az "Ybl Miklós-díjak elnyerése, illetve adományozása érdekében egyéni pályázatokat kell, vagy javaslatokat lehet benyújtani", szóval ezért a díjért pályázni kell (referenciákkal), azaz nem úgy adományozzák, hogy az illető nem tud róla (lásd. Hild János-díj);
- a BME-re a jelentkezők 30%-át felveszik, ez - párhuzamba állítva az Ybl-díjjal - olyan, mintha 15-en beadnák évente az Ybl Miklós-díjra a pályázatot és 5-en meg is kapják azt. (Kár, hogy semmi infóm nincs erre vonatkozóan, de gyanítom, hogy évente 15 építésznél több nem adja be a pályázatát.)

Rosszmájú vagyok, vagy racionális? Nem tudom, de bármelyik választ vállalom.

Hild János-díj

(1) A Magyar Urbanisztikai Társaság Hild Jánosról, az első budapesti városrendezési terv készítőjéről elnevezett HILD JÁNOS DÍJAT adományoz az urbanisztika terén elért kimagasló elméleti és gyakorlati szakmai teljesítmények elismerésére.
(2) Hild János Díj adományozható annak a természetes személynek, aki az urbanisztikai szemlélet érvényesítése terén a területfejlesztésben, területrendezésben, a településfejlesztésben, településrendezésben,
a települési értékek védelmében, a települések igazgatásában, üzemeltetésében kiemelkedő tudományos, tervezői, vagy gyakorlati szakmai eredményt ért el.
(3) Az „egyéni” Hild János Díj adományozásáról a Társaság Elnöksége – a Díjbizottság előterjesztése alapján – kétévente határoz.
(4) Az „egyéni” Hild János Díj kiadható száma 2 évente (páratlan években) maximum 3 db, ezen felül 2 évente (páratlan években) maximum 1 db posztumusz Díj is kiadható.

Részlet a "A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnökségének határozata az egyéni és települési Hild János Díj, a Magyar Urbanisztikáért Érem, valamint a Barna Gábor Emlékéremadományozási feltételeiről"-ből

Arena Plaza

A mai napon talált negatívumok:
- alig lehet mosdót találni
- ha már meg van a mosdó, akkor pedig...: felújítás miatt nem használható... Nem értem! Nem értem, mert még nincs fél éve sem, hogy kinyitott ez a bevásárlóközpont
- a női mosdó mosdóit elhagyva két ajtót látok, de egyiken sincs semmilyen piktogram - kiderült, hogy az egyik a pelenkázó ajtaja, a másik pedig a női wc-ket rejti...
- ja, ha kártyával akartam volna fizetni, nem tehettem volna, mert állítólag az egész épületben - talán néhány üzlet kivételével - elromlottak a terminálok
- ebédidő tájékán az étteremrészen beletelik egy kis időbe, mire szabad asztalra lehetek figyelmes...

Ami jó:
- a legtöbb helyen normálisak az eladók

Építészet-városépítészet

Egy "gyöngyszem" az emberi elme határtalanságáról...