Kár volt néhány hete azt hinnem, hogy véget ért a fürdőszobában minden, ami a csőtöréssel kapcsolatban megtörténhetett. Hogy miért nem ilyen egyszerű a történet? Az alattunk lakó szomszéd még mindig ázik. Így most megint betoppantak a szerelők, és újból szétverték a fürdő egy részét, hogy lássák hol a bibi. Rájöttek, a két lakás között, a födémnél/födémben helyezkedik el a hibás cső. Most a kád melletti rész kibontottan várja, hogy a megjavított cső ismét elburkolásra kerüljön. De előbb megint jön valaki a biztosítótól, aki megnézi a jelenlegi állapotot.

Nem értem miért, de már most belefáradtam az idei évbe... Az is lehet, hogy csupán alig várom azt az egy hetet, míg nem kell az itthoni nyűgökkel bajlódni.

Holnap útnak eredünk, és meg sem állunk St. Gervais-ig, ahol egy hét síelés vár ránk.

Egy barátnőm mondta egyszer: A tegnap már elmúlt, a holnap meg nem a tied, csak a jelenben élhetsz igazan! Ehhez csak annyit: a jelenemmel elégedett vagyok!!! :)

Örülök, hogy...
...már csak 4 munkanap van hátra a hétből,
...egy egész hetet távol tölthetek az irodától (még csak egy hónapja ért véget a hosszabb szünet, de én már most sikeresen besokalltam),
...több, mint egy héten át azzal lehetek, akivel jól érzem magam,
...azt tehetem majd, amit már évek óta szerettem volna.

Az utóbbi három nap mindegyike alkalmat adott arra, hogy jó társaságban és változatosan teljenek az esték...
- csütörtökön szolid beszélgetéssel
- pénteken munkatárs-búcsúztatással
- szombaton egy jó ebéddel, majd utána mozizással és beszélgetéssel...

Minden rendben van, csak néha a legjobb lenne nem meghallani, nem meglátni, nem megtudni dolgokat... Jó lenne, ha minden átlátható, és kiszámítható lenne... Nem szeretek szembe nézni kellemetlen dolgokkal! És nem szeretem tudni, hogy a "női megérzés" valóban létezik, és sajnos jól működik! Sajnálom, hogy nem tudok kiegyensúlyozottan és higgadtan reagálni különféle helyzetekre.

Az azért elmondható, hogy nem a mai nap volt életem csúcspontja:
- amikor már szinte mindenkinek kihozták az ebédet, akkor szólt a pincér, hogy az a kaja, amit kinéztem, már elfogyott... grrr!!
- szívok rendesen (rabszolgaként) mert mások a szervezésben nincsenek top-on... grrr!!!

Tegnap este néhány munkatárssal a Katona József Színház - Kamrában néztük meg Ivanovék karácsonyát. Nekem tetszett! Előadás után beültünk egy közeli helyre, ami este 10-kor már be is zárt, és ahol sajnos semmi kaját nem tudtak adni. Így tovább mentünk és este 11-kor bevacsiztunk, én egy csülköt ettem gazdagon, sültkrumlival, amit római tálban szervíroztak - szegény pincér meg csak pislogott tágra nyílt szemmel. :)

Humoros belehallgatni az előttem lépkedő hajléktalanok beszélgetésébe, miközben arról tartanak beszámolót, hogy múltkor az egyik - de nem közülük valamelyik - pasas mennyire volt büdös.

Ügyes volt a kerület: kb. másfél, vagy két hónappal ezelőtt megújult a Bethlen Gábor tér. De mióta megvalósult a tér átépítése ma láttam először, hogy az újonnan kialakított játszóteret használják, ráadásul gyerekek használják.
Az eltelt 1 évben (mióta itt lakom) volt kb. 10 munkanap, amikor emberi időben itthon voltam, és már kétszer is megtaláltak a titkosított(!!!) vezetékes számomon telefonos ügynökök. Bár bele sem merek gondolni abba, hogy mi lenne ha folyton itthon volnék, esetleg itthonról dolgoznék...
Este szerencsésen megtaláltam a városban azt az 1dm2-nyi felületet, ahol el lehet csúszni, és seggre lehet huppanni.

A csőrepedéses-sztori holnap tovább folytatódik: reggel és este is jön valaki leellenőrizni a helyzet mostani állását. Reggel megnézik, hogy a csövek javítását jól végezték-e el a vízvezetékszerelők, délután pedig a kár mértékét méri fel valaki. Kíváncsi vagyok mikor érkezik el az utolsó, befejező rész!

Valahogy nem indul túl jól a napom, amikor az irodai termosztát hőmérője 15°C-ot mutat... Ami meglepett, hogy nem volt annyira hideg, mint amire 15°C-nál egyébként számítanék. A munkaidő végére "már" 19,5°C volt. :)

Gyűlölöm, amikor csak egy nap a hétvége!!! Mi ugyanis tegnap dolgoztuk le a január 2-t, így március 28-án (az áttett időpontban) nem kell bemenni.

Szmogriadó

Vessen meg mindenki azért, mert ma egy páros rendszámú autóba ültem!!!
Sajnos kénytelenek voltunk kocsiba szállni, ugyanis a gépjármű parkolási zónában volt... Tudom, az egyik kereskedelmi tévén is volt valami felmérés, amiből az jött ki, hogy megvetendő az, aki a szmogriadó idején nem a rendeletnek megfelelő rendszámú autóval közlekedik. Magyarország lakossága a "tudományos felmérés" szerint megveti az ilyen szabályszegőt. Talán nem így kellene orvosolni a magas szálló por koncentrációját. Szerintem. Nem érzem, hogy el kellene ítélni a max. 20 perces kocsikázásomat, amikor a hét minden munkanapján tömegközlekedési eszközt veszek igénybe az utazásaimhoz, ráadásul hétvégén is csak a legszükségesebb esetben használom az autót.

Olyan ez, mint egy rossz sorozat: jöttek a vízvezeték-szerelők és szétverték a fürdő egy részét... A két szerelőben kellemesen csalódtam: értelmesek, szimpatikusak voltak, és amennyire lehet, rendet hagytak maguk után... De a munkát nem fejezték be, csupán a hibás csövet foltozták be sziloplaszttal... Bár, most este volt néhány perc, amikor a fürdőszoba kísérteties volt - egyik pillanatban nem volt sem hideg-, sem melegvíz a kádnál, majd egyszercsak lett... A hétvégét a vezetékek csempéktől megfosztottan töltik; majd jövőhéten valamikor jön valaki, aki visszaburkolja a kibontott részt.

..Jó dolog ez a csőrepedéses-móka: reggel kijött 2-2 szerelő, két különböző helyről (az egyik csapattal a társasház emberei jöttek, a másikkal pedig a lakásbiztosító munkatársai), de nem csináltak semmit, (egyébként nem is látszik semmi, csak a beázás az alattunk lakónál) csupán belelestek a kádba, nézegették, bólogattak, majd itt hagytak mindent, csőtörésestül... Majd jön az egyik csapat holnap, és akkor szétverik a fürdőt, hogy lássák mi a hiba, és hol is van pontosan eltörve, megrepedve a vezeték... Ismét hurrá!
..Sajnos nem sikerül megúszni a szombati napot munka nélkül: be kell mennem robotolni... :(
..Hogy miket nem találok, amikor a neten nézelődök?! Ez hihetetlen! Nem értem az embereket! Hogyan lehet egy gyerek és egy macska halála közé egyenlőségjelet tenni? Bár azt elhiszem, hogy egy házi kedvenc is belophatja magát az ember szívébe... De képtelen vagyok felfogni, hogy a két fájdalom egyenértékű lehet... Szánalmas, hogy ezt a cikket hírnek merik nevezni...

Úgy tűnik nem csak én szembesülök a téli időjárás veszélyeivel... Tegnap az alattunk lakó néni, aki a sötétben botorkálva késő este betoppant, közölte, hogy ázik a lakása. Ugyanis megeshet, hogy a minuszok miatt fagyott el a homlokzati falnál lévő lefolyó. Hurrá! Így reggel várhatok kétféle helyről is vízvezeték szerelőt - de csak azért, hogy az élet ne legyen túl egyszerű... De az megnyugtató, hogy nincs fölöttem szomszéd, így max. nagy esőzés idején várható csak beázás.
Talán mégis sikerül megúszni a szombati munkanapot?

Szolidan, egy szórakozóhelyen köszöntöttük a 2009-es évet. Így is rég ünnepeltem; akkor még Pécsen töltöttem az időm nagy részét, van már vagy 10 éve. A szilveszteri és a jan. 1-jei babonák majd biztos segítenek, hogy ez az év is legalább olyan jó legyen, mint az előző.
Időközben ez az oldal betöltötte az 1. évét. Az első évben átlagosan másfélnaponta követik egymást a bejegyzések, de hogy ez hogyan alakul a jövőben, arról egyelőre semmi biztosat nem tudok.
Szerencsére ez az idei szünet olyan lehetőségeket is adott, hogy beüljünk forralt borozni olyan helyre, ahol már vagy 4 éve nem jártam és ahol leülhetek olyan ismerőssel, akit kb. 2 éve nem láttam. De az is jól esik, amikor éjfél előtt nem sokkal útrakelünk csak azért, mert éhesek vagyunk és ennénk a városban valamit.
A hosszú szünet sajnos nagyon gyorsan leszoktat a koránkelésről - holnaptól ismét hajnalban ébreszt az óra.