Mindig is utáltam a költözködést. Épp ezért baromira nincs kedvem ahhoz, hogy ma oda-vissza nem tudom hányszor megtegyük a Buda-Pest-Buda utat!!!

Tegnap este meghaltam: a 40 °C és a 70 %-os páratartalomban végzett jóga kicsit kikészített. De mennyi jótékony hatása van: nyugodt leszek tőle, és kiegyensúlyozott... Persze... Persze ma reggel nem sikerült nyugodtnak maradnom tervezőként, miközben kávét kellett főznöm a tárgyalópartnereknek... De nem csak reggel, hanem este is sikerült hoznom a formám... Igen, sajnos hoztam a formám... Pedig minden okom meg van az örömre: végre nagyobb lakásból köszönthetem a holnapi napot! :)

Tömegközlekedés

Már megint fogom a fejem és tépem a hajam!
Szegeden már kb. 10 éve működik az első ajtónál történő felszállás, de úgy érzem, hogy ez a rendszer csúcsidőben csődöt mond még egy kis, majd' 170.000 fős város esetében is. Hiszen a felszálló utasok nem tudnak a jármű belsejébe menni, amíg a leszállni szándékozók azt várják, hogy mások felszálljanak. De amint kinyíltak a hátsó ajtók is, abban a pillanatban már értelmét is vesztette az egész rendszer, mert ott a felszállók simán feljutnak a járműre mindenféle ellenőrzés nélkül. De jó, legyen, működjön az első ajtós felszállás: vajon hány olyan buszvezető lesz, aki ránéz mindenki menetjegyére/bérletére? A szegedi példából kiindulva úgy látom, hogy a buszvezetők csak a legritkább esetben figyelik a felszálló utasokat.
Jónéhány évvel ezelőtt még úgy gondolta a BKV, hogy 2008-ban már nem lesznek ellenőrök, mert chipkártya-leolvasók lesznek a járműveken, metróállomásokon.
Erre most, 2009-ben milyen hihetetlen ötlettel áll elő BKV? A 4-es, 6-os villamosok végállomásán minden egyes ajtónál ellenőrzik a felszálló utasok menetjegyét, ill. bérletét. Ráadásul a Budapesti Közlekedési Vállalat sokat tanult emberei még azt is kitalálták, hogy jónéhány járatot úgy üzemeltetnek majd a jövőben, hogy a felszálló utasok csak az első ajtót választhatják, ha utazni szeretnének a kiszemelt járművel.
Könyörgöm!!! Szeretném hinni, hogy mégha lassan is, de egyszer jobbá válik minden, de soha, semmi nem változik, esetleg csak rosszabb lesz a helyzet.

Lassan-lassan megint nyugisabb lesz minden - igaz, most még félek, hogy hogyan költözöm, de legalább a hely már meg van, ahová át kell cuccolni... :) Most is sikerült nem sokat vacakolni: két lakást néztünk meg, és a második már jó is lett... No, neki is kezdek lassan a pakolásnak.

Sikerült megint úgy kiválasztani országunk legszebb lányát, hogy nem tudok egyet érteni a döntéssel. Biztos jól mozog mindegyik lány a színpadon, és a kommunkiációs készségükkel sincs gond... De a fejük?! Az utcán szebb lányokat látok, mint most a tévében.

De jó lenne kevésbé fáradtnak lenni, mint amilyen vagyok.

Tudom-tudom - mert azt mondják - a pénz nem számít, de rá kell jönnöm, hogy pénz nélkül nem tudsz annyit adni magadból... A pénz biztosítja, hogy a mindennapokban legalább a pénzhiány gondja ne nyomasszon - de ez azért elég fontos.

Óóó te jóóó ééég! Iszonyatos ez a Királynős műsor, ahol Magyarország állítólagos legjobb nőit mutogatják.

Hű, sikerült ismét tartalmasan tölteni a hétvégét:
- péntek este majd' 4 órás koncerten voltunk a 2008. júliusban megnyitott Arénában, Veszprémben. A koncert jó volt, bár talán a szervezők több időt töltöttek a fellépő vendégek meghívásával, mint azzal, hogy kellőképpen reklámozzák a rendezvényt.
- szombaton pedig ismerkedés a Bakonnyal. Délután elindultunk Veszprémből és egy kis körutat tettünk a környéken: Királyszentistván - Vilonya - Berhida - Pétfürdő - Várpalota - Csőszpuszta - Szápár - Csetény - Dudar - Bakonynána - Alsópere - Felsőpere - Olaszfalu - Zirc - Eplény. (Bár elképzelhető, hogy kifelejtettem néhány települést.) Útközben láttunk közelről szélkereket, halastavat aranyhalakkal, szarvast. Este jó kis pizzázás a megszokott helyen... ;) Éjjel pedig lagzizene, mert a panzióban épp esküvői rendezvény volt. :S
- Balatonfűzfőt és Balatonkenesét is útba ejtettük, így a mai napra is jutott valami új.
A halvány bejegyzések utólagos kiegészítések. (lásd. véleményeket)

Tudom - mert már mondták - hogy csak az ökör következetes, de sajnos ezt valahogy nem tudom felfogni. Azt sem vagyok hajlandó elfogadni, hogy valaki több, valaki pedig kevesebb figyelmet kap a születés-, ill. névnapján a társaság tagjaitól. Ilyen társaságtól inkább nem akarok semmit!!!

A tegnapra betervezett pálinka fesztivál látogatás elmaradt, de a szülinap ünneplés közben volt szerencsém a mézes ágyas meggyhez... ;)

Ha már hétvége van, akkor nem kellene, hogy kimaradjon a kihagyhatatlan kultúrprogram: a Madách téren, a Városháza Parkban megrendezett pálinka fesztivál, ami még holnapig tart.

Nagyon boldog születésnapot kívánok azon családtagjaim részére, akik ma, illetve holnap ünneplik születésük jónéhányadik évfordulóját!!! ;)

Este pedig egy ismerőst köszöntünk fel születésnapja alkalmából.

Fotókiállítás

Ma a munkatársakkal fotókiállításon jártunk Bp. Főváros Levéltárában. Este 5-kor tök jó kis bemutató keretében villantotta fel Tosics Iván a kiállítás témáját, azaz Kelet-Közép-Európa városainak az elmúlt két évtizedben történt átalakulását prezentáló képeket és történeteket.

Tennem kell valamit, mert néha fogytán van a türelmem a napi 8 óra munkát követő angolon... De az is lehet, hogy a túl közeli vége miatt érzem egyre erősebbnek a fáradtságot magamon.

Életem apró öröme: este 5-kor eljönni a munkahelyről, beülni egy kávéra a mekibe, miközben nyugodtan koncentrálhatok óra előtt az angolra...

Életem általános öröme: ha elismerik a tudásom, tehetségem, hozzáértésem...

Életem nagyobb öröme: érezni, hogy feltétel nélküli elfogadnak...

Életem apró bosszúsága: elégedetlen emberekkel találkozni...

Életem általános bosszúsága: szakmailag szummanulla emberek készítenek szakmai témával kapcsolatos "valamit", és még azzal is tetézik az egészet, hogy nincsenek rákényszerítve arra, hogy felmutassanak, létre hozzanak dolgokat...

Életem nagyobb bosszúsága: olyan elégedetlenkedővel találkozni, aki tűri az általa szidott sz.rt...

 

Tegnap végül nem mentünk Tabánba, "csak" ettünk egyet a Ráday utcában, majd söröztünk a munkahelyünk közelében... :S

Ma reggelire megettem Velencén az ezévi első lángosom - hű de jól esett(!) - tejföllel, sajttal és jó fokhagymásan... Szerencsére már május van, így a strandnál lévő kis büfé is kinyitott már. Igaz a mai időjárás nem igazán kedvezett a part menti árusoknak, hisz nekünk is szemerkélő esőben kellett elfogyasztanunk a lángost.

Néha jól esik szabad levegőn lenni és foglalkozni a kerti növényekkel, de egyelőre nem vagyok felkészülve arra, hogy kertes házba költözzek - ez tudatosult bennem a mai nap folyamán is...

Ha már egyszer május elseje van, akkor csak nem kellene egész nap itthon maradni... Nemsokára talán el is indulunk valami koncertre. Állítólag a Tabánban jó programok vannak.