Álomszótár

(klikk a címre) már csak érdekességképpen is...

Szeretem, amikor mozgás van körülöttem, ha érezhetem, hogy szükség van a munkámra, tudásomra, a témával kapcsolatos háttérismeretemre - ez ma így volt...
De amit nem szeretek: amikor multicégek velem egyidős - vagy tőlem fiatalabb - komoly kinézetű képviselői kimért hangnemben, magázódva képzelnek el egy jólműködő üzleti kapcsolatot. Mintha úgy könyebb lenne célba érni... c-c-c De lehet, hogy én vagyok tenyeres-talpas, vidékrű gyütt embör, aki megpróbál barátságosabb hangnemet megütni, mert szerintem az célravezetőbb... Na majd ha lesz egy nagy cégem, akkor ezt mégegyszer átgondolom... ;)

Milyen jó! A szökés - 3. évad... :) Kb. 1 évvel ezelőtt már láttam... :(

Utálom a "csakazértis" hozzáállást!!! Amikor nem számít, hogy az egyik fél mit érez, de a másik, mint faltörő kos csakazértis át akarja törni az "akadályt"...

30

Életem első 30 éve a mai nappal lezárult... Hogy milyennek képzeltem el régebben a mai napot? Fogalmam sincs, de nem ilyennek... Kellemesen és nagyon jól telt; igaz, nem volt nagy buli, csak egy irodai, munkatársi ünneplés és virág és ajándék és normális hangulat és... Este, munka után még megmozgattam kicsit magam... Itthon pedig meglepiként finom vacsi várt, finom borral...
Köszi - mindenkinek, mindent!!!
Hogy mennyi minden történt ez idő alatt? Képtelenség felsorolni, hisz' néha, amikor a régi bejegyzésekre vetek egy-egy pillantást, már akkor sem tudom pontosan, hogy mi is történt akkor egészen pontosan... És kb. egy fél évvel ezelőtt kezdtem el összegyűjteni egy helyen a körülöttem zajló, mindenféle dolgot...
De általánosságban azért lehet egy gyors összegzést készíteni a 30 évről:
- megszülettem - igaz, erre, és az ez utáni néhány évre a szüleim emlékezhetnek leginkább
- óvodába jártam - itt megismerhettem olyan embereket, akikkel a mai napig is tartom a kapcsolatot
- hű, 6 évesen komoly általános iskolai tanulóvá váltam - ekkor még létezett a kisdobos, és úttörő-mozgalom, bár örsi gyűlésen sosem voltam
- 14 évesen középiskolai tanulmányaimat kezdtem meg - itt is voltak jó időszakok, és 12 év után megtarottuk az első érettségi találkozónkat is (néhány héttel ezelőtt)
- 19 évesen Pécsen kezdtem tanulni, itt szereztem két diplomát, és egy csomó barátot
- ezután munka Szegeden, egyszerre két helyen
- majd Budapesten kezdtem dolgozni
- életem eddigi szakaszában átéltem jónéhány költözést (Szegeden 8-at, Budapesten 4-et)
- igaz, nem volt szerencsém mindent kipróbálni, amit szerettem volna, de, ami késik...

Na tessék, így talán könnyebben olvasható...
:)

Fáradtan ébredés a folyamatos későnfekvés és a hétvégi órára ébredés miatt... Piszok meleg az irodában, de olyannyira, hogy már agyilag sem lehet bírni - hülyeséget beszélek és teszek (vagy lehet, hogy ez nem a meleg miatt van?)... De ami jó a melegben az az, hogy lehet végre vízközelbe menni - ez lesz holnap... Ígyhát holnap munka után néhány munkatárssal meg sem állunk Velencéig...

Mozgalmas, gyorsan eltelős hétvége volt a mostani...
Tegnap már el is intéztük a téligumi lecserélését nyárira, majd a szervizből indulás Szegedre, ahová egy kis kitérő után érkeztünk csak meg, mert beugrottunk ebédelni Kecskemétre... Az éjszakát Szegeden töltöttük, és reggel visszaindultunk Bp-re, hogy a munkatársakkal ebédeljünk 1kor, valamint, hogy megnézzünk egy jó kis járgányt, a Solo-Duo Soloját a Közlekedési Múzeumban, ahol most voltam először...
Milyen jó, amikor egy kis őrültség után beindul a fantázia, csak egy kis lendülettel kell alapot biztosítani a humorra...

Most nagyon élvezem az életem, intézek ezt-azt (csak nehogy rossz vége legyen)... 2 héten belül el kell készítenem 2 szabályozási terv módosítását, azaz államigazgatási egyeztetési anyagot... Kb. 1 hónapon belül elkészül az irodánk honlapja... bla-bla-bla... Igazából semmi lényeges, de mégis jóérzés tenni-venni, csinálni, telefonálni...
Végre kezdem ismét megmozgatni magam munka után... Az a napi sok óra egyhelyben ülés senkinek nem tesz jót...
Még vannak itt-ott kipótlandó hiányosságaim, de ami késik nem múlik.... Talán lassan minden alakul; hasonlóképp, mint a púposgyerek...

És úgy érzem, vannak olyan emberek, akik úgy élnek le egy egész életet egy pákapcsolatban, hogy azt sem tudják milyen egy jól működő, összhangban lévő két ember közötti kapcsolat...

Szólás-mondás

Összehozza, mint lottóötös a rokonságot.
---
Nem szabad azt mondani, hogy cigány. Van rá egy új
szakkifejezés: familiárisan hiperpigmentált. (ismeretlen)
---
- Nézd csak! Az ott nem egy macska az autó előtt... alatt... mögött?
---
Isteni testem van - mint Buddhának!
---
Kerüld a csokoládét! Összemegy tőle a ruhád!
---
Azért kell sportolnunk, hogy szép, izmos halottak legyünk.
---
A hímvessző mérete elhanyagolható az örömszerzés szempontjából, kivéve ha kicsi. (ismeretlen)
---
A világ legegészségesebb dolga a születésnap. Minél több van belőle egy embernek, annál tovább él. (ismeretlen)
---
Pap leszek, a kurvaisten! (ismeretlen)
---
Van Tesco gazdaságos óvszer, csak előbb ki kell enni belőle a kempingsajtot.
---
Elmentem lángososnak. Végre egy zsíros állás!
---
Ugyanakkora hatalmam van, mint a pápának. Csak nem hisznek benne annyian. (ismeretlen)
---
Veszélyes környéken lakom. Ahányszor becsukom az ablakot, mindig odacsukom valaki kezét. (ismeretlen)
---
Ha véghezviszed a lehetetlent, a főnököd felveszi a napi teendőid közé. (ismeretlen)
---
Kezdetben vala a semmi. Majd az Úr mondá: "Legyen világosság!" - s továbbra is vala a semmi, de már látni is lehetett azt.
---
Isten bizony ateista vagyok!

Poén

Mi a bátorság?
Bátorság az, amikor egy férfi tök részegen, éjjel 4-kor hazajön, belépve az ajtón a kezében seprűt tartó, tomboló feleségét megpillantja ás azt meri kérdezni, hogy:- Takarítasz vazze, vagy ma még elrepülsz valahová?
---
- Mikor nem néz bele egy nő a tükörbe?
- Amikor kifelé tolat egy parkolóból.
---
- Melyik az az állat, amelyiknek 2/3-a zsír?
- Zsiráf!
---
Az igéret szép szó, a Landwirtschaflicheproduktionsgenossenschaft pedig hosszú.

Látható milyen izgalmakat rejthet magában a helyszínelés, egy-egy tervezési helyszín bejárása, megismerése. Nem csak annyi haszna van, hogy addíg sem kell az irodában a monitor előtt görnyedni, hanem az is, hogy végre szabad levegőn lehet a szegény mérnök. Igaz, az időjárás nem mindig kecsegtet verőfényes napsütéssel, de még így is lehet izgalmas dolgokat lelni... Ilyen - borongós időben készült - mosolyfakasztó villanások az alábbiak is...

Ezt is helyszíneléskor sikerült lencsevégre kapni... Egy épülőfélben lévő ház homlokzati falán utólagosan bevésett kábelcsatorna... A hőszigetelőképességnek biztos jót tesz ez a példaértékű kialakítás!!!

Nem csak a férfiaknak jár folyton "azon" az esze - a természetnek is...

Segítek! Eredetileg Ügyész utca volt... Nem csak a természet humoros, hanem a járókelők is...

Kreatív... Hogy mire nem jó néhány autógumi?!

"Kérem csengessen!"
Erről egy video jut eszembe...

"Saját érdekében is kérjük ne szemeteljen!"

Még szerencse, hogy az áruház parkolójában az akadálymentesítés jegyében van két parkolóhely mozgássérültek számára is - csak kár, hogy keskeny, és kár, hogy a helyre beállni még egészségesen is lehetetlen...

Egy hulladékgyűjtő "szakszerű" felszerelése... Hát igen, így is lehet...

Naná, hogy ez is az egyik a helyszínelési élmények közül: terpeszben a villanypózna, alatta az út...

Egy helyszinelés alkalmával akadtunk rá Újpesten, már lassan egy éve...
:)

Egy hónapja kezdtem el nulla szintről az angolt (igaz, már négyszer elkezdtem ismerkedni a nyelvvel) - úgy gondolom, a stabil alap mindennél fontosabb, - ekkor vásároltam meg az első angol nyelvet tanító nyelviskolai bérletemet, mely 16 órára szólt - ma volt a 16. alkalom... :) Humoros, hogy bérlet kell egy nyelviskolába - kár, hogy nem szeretem azt a szót, hogy vicces, mert talán erre ez illene leginkább...
Azt nem mondhatom, hogy életem első nyelviskolai kurzusán vagyok túl, mert egyszer már tanultam nyelviskolában nyelvet: 40 óra eszperantót (ennyi órából letehető egy középfokú nyelvvizsga is).

Nem túl rég jöttem rá arra, hogy tök jó néha egyedül is mászkurálni erre-arra - vásárolni, nyelviskolába, mozogni, vagy csak autózni Budapest és Szeged között... stb. És most villant be az is, hogy szinte pillanatról-pillanatra is változhat az ember hozzáállása dolgokhoz... De ehhez nem kell hangulatembernek, vagy befolyásolhatónak lennie, csak nyitottnak kell lennie új dolgokra, véleményekre, nézőpontokra... Persze az is benne van a pakliban, hogy az az új dolog lehet jó, vagy rossz, a véleményünkkel egyező, vagy azzal ellentétes egyaránt...

Már vagy 10 éve kavarog a fejemben a gondolat arról, hogy vajon a média miért él az álompár kifejezéssel akkor, amikor az ún. "sztárpárok" jórésze általában nem marad együtt egy életen át. Úgy érzem, az álompár kifejlezés akkor igaz, ha az álompárnak kikiáltott két ember harmonikusan együtt él mindörökkön örökké... De felháborít, amikor ilyesfajta nagy szavak kerülnek elő a népbutító hülye műsorokban, női magazinokban, hogy pl. "két hónap elteltével szakított az álompár"... Már egy mondatban is ellentmondást fedezek fel. És ez csak az eladott példányszámok növelése érdekében... Úgy tűnik a nagy szavak sok esetben hatásosak...
De az is fantasztikus, hogy bárkit lehet sztárnak nevezni: az ügyvédet, a fodrászt, a színészt, az énekest, az építészt... stb. Lassan talán megjelenik a takarítónő kategóriában is a sztár... Bárcsak már ott tartanánk - az kéne még...!!! Eh! Itt olvasható néhány gondolat médiasztárokról, építész-sztárokról, és még egy sztársággal foglalkozó írás... Illetve egy írás arról, hogy vajon hogyan lehet valaki sztár építészként...

Beszélgetés

Kifejezhetetlenül meglepő számomra, amikor arról értesülök, hogy hosszú kapcsolatot átélő ember értetlenkedik azon (mint kívülálló), ha egy párkapcsolatban a két fél (szinte)mindent megbeszél egymással.
Ha valami van - legyen az öröm, bánat, gondolat, esemény, vagy bármi egyéb - akkor szerintem egy jólműködő kapcsolatban azt a felek megosztják egymással. Nem úgy, hogy leterhelik vele a másikat, hanem olyan egészséges mértékű módon... Szerintem az a normális!!!

Szombaton részese lehettem életem első komoly osztálytalálkozójának!!! Igaz, még az általános iskola befejezése után volt egy 3 éves találkozó, de ott kb. csak a fél osztály volt jelen. Ez most a 12 éves érettségi találkozó volt. Egy osztályfőnöki órával kezdődött délután 4-kor az első osztálytermünkben, ahol már közel sem olyan a hangulat, mint akkor, hisz a középiskola felújítása már évek óta folyamatban van. Az osztályfőnöki órán rádöbbentem arra, hogy első látásra szinte mindenki hatalmas mértékben változott, de amint megszólalt, már ismét mindenki olyan volt, mint 12-16 évvel ezelőtt. Érdekes... Amint az is, hogy van olyan ember, akit 1983 óta, van olyan is, akit 1984 óta ismerek. Igaz, hogy az 1996-ig, az érettségiig tartó éveket nem töltöttük együtt, de mégis tudjuk egymásról, hogy együtt jártunk óvodába/általános iskolába is. Ezután elmentünk vacsizni - voltak olyanok, akik csak ekkor csatlakoztak a csapathoz. De 7 ember nem tudott eljönni erre a kereken egytucatnyi évet átívelő találkozóra. Tudom, vannak olyanok, akik azt mondják, hogy teljesen felesleges egy osztálytalálkozó, hisz' akivel tartani akarjuk a kapcsolatot, azzal úgyis tartjuk... Én a volt osztálytársaim nagyrészével nem vagyok kapcsolatban, de mégis jó volt látni az egykori csapatot, jó volt felemlegetni régi, együtt átélt történeteket, és jó volt hallani olyan eseményekről, melyek az elmúlt 12 évben történtek, és poénokkal dúsítottak.
A vasárnapi nap sem telt rosszul, bár nem volt felhőtlen a jókedvem egy félreértésnek köszönhetően. De már sejtem, hogy hol hibáztam - nem kell folyton belefolyni dolgokba, hanem csak simán, lazán cselekedni kell és kész...
Néha jó lenne dolgokat pikk-pakk megoldani és lekezelni...

Egy feledhetetlen dalocska Halász Judittól...

Ezzel kívánok nagyon boldog születésnapot mindazoknak, akik ma ünneplik azt!!! ;)

Kicsit nyüzsis hétvége kezdődik holnap este: késő délután-este felé indulás Szegedre, bevásárlás, teknőstakarítás, 12 éves osztálytali, vissza Bp-re, majd szülinapi ebéd vasárnap... De nagyon élvezem, amikor zajlik az élet körülöttem...

Na végre!!! Ha valaki 20.000 Ft. segélyért folyamodik, akkor dolgozzon havonta 4 napot! Végre talán - igaz, csak nagyon lassan - nem azok kapnak segélyt (az én adómból), akik semmit nem csinálnak, ráadásul felelőtlenül alapítanak "családot"... És igen, a segély folyósításának legyen feltétele az is, hogy az illető gyerekei rendesen járjanak óvodába/iskolába. Helyes!

Libri

Interneten rendeltem néhány nyelvkönyvet, de nem szerettem volna, hogy postán hozzák, így azt kértem, hogy valamelyik üzletben vehessem át... Ma az alábbi, jópofa e-mail-t kaptam:
Tisztelt Megrendelő!
Végre-valahára megérkezett az utolsó tétel is az Ön által rendelt
könyvekből!
Szeretettel várjuk: a Libri Corvina bolt dolgozói
Végre még egy pozitív hozzáállás a vevőhöz/megrendelőhöz/ügyfélhez... Kár, hogy sok szolgáltatást nyújtó fél még nem jött rá arra, hogy hogyha embernek tekinti a másik felet - és nem lenézi a másikat, - akkor talán legközelebb is ugyanazt a szolgáltatót (éttermet, biztosító, boltot) választja

AEGON Biztosító

Végre valami pozitív!
tegnap elküldtem az ügyfélszolgálatnak az aláírt levelezési cím módosítási kérelmem scannelve e-mail-en, ma már reagáltak is a levelemre, az alábbi szöveggel:
Tisztelt ...!
Köszönjük, hogy bizalommal fordult Online Ügyfélszolgálatunkhoz.
Tájékoztatjuk, hogy levelezési címét rögzítettük nyilvántartásunkban.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk megelégedésére szolgál, és a jövőben elégedett ügyfeleink között üdvözölhetjük!
Az ilyen pikk-pakk ügyintézések és a normális hangvételű levelek jól esnek. Bár tudom, ez lenne a normális hozzáállás, legyen az bármilyen szolgáltatás, de sajnos nem ezekhez vagyok szokva...

Áthajtani piros lámpán

Felháborító, amikor ilyet látok, hallok

Új hetet frissen és kipihenten kell(ene) kezdeni, de... De este 22.40-kor kezdődött a TV2-n a Halálsoron (bár, szerintem jóval előbb kezdték), így kénytelenek voltunk ébren maradni hajnali 2-ig, merthát a jó filmeket persze a legrosszabb (legkésőbbi) időpontokra ütemezik be... Annyi jó volt a dologban, hogy legalább a reklámblokkok nem voltak hosszúak... Még szerencse, hogy főműsoridőben olyan tudományos sorozatok mennek, mint pl. a Barátok közt, Hal a tortán és mittudomén még milyen népbutító napi műsorok vannak még... Tudom, a kezemben a döntés, itt van mellettem a távirányító, ami minden ilyesfajta problémára választ adhat...
De ilyen, és még ehhez hasonló apró dolgoktól (pl. hogy meleg és rossz fény van az irodában) eltekintve remek az életem; kezd lassan minden puzzle-módon a helyére passzolni...

Kellemes ébredés után ismét hoztam a jól megszokott formámat... Hihetetlen, hogy más emberek viselkedésén mennyire felhúzom magam!
De baromi szerencsés vagyok, amikor ráeszmélek, hogy az, aki mellettem úgy mutatja meg másik nézőpont létezését, hogy - annyira - nem érzem magam rosszul a fölösleges túlbonyolítás, értetlenkedés, lehetetlenkedés és problémázás miatt...