A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mûszaki Karán indítandó Településmérnöki Mesterképzési Szak

Ha a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karán 1991 óta folyik főiskolai szintű településmérnök képzés, akkor a hamarosan induló településmérnök MSc képzésen miért csak az építészmérnöki, tájrendező és kertépítő mérnöki, építőmérnöki (alap)szakok fogadottak el a bemenethez feltétel nélkül? A településmérnöki miért nem?

Az utóbbi egy hét kiszámíthatatlan időjárása gondolom nem kevés embernek okozhatott problémát. De azoknak szerencsére nem, akiknek az esküvőjére pénteken hivatalosak voltunk, hiszen a tegnapi nap - néhány csepp esőtől eltekintve - a házasulóknak is ideális lehetett.
A házasságkötés Veresegyházán volt. Ez után vendéglőben folytatódott a hajnalig tartó eszem-iszom, mulatozás. Az éjszakát szintén a városban töltöttük, egy panzióban, ahonnan délelőtt indultunk vissza Budapestre.
Sokan szombatra szervezik az esküvőt, mert akkor a meghívottaknak sem okoz problémát másik településre oda érni. Jó, hogy az ismerős, immár friss házasok nem így tettek, mivel a mai eső nem viccelt sem az intenzitással, sem a villámokkal.

FŐGÁZ

Sokszor megesik, hogy különféle szolgáltatók olyan időpontban keresnek, hogy esélytelen itthon lennem, hiszen dolgozni járok. Igaz ez:
- a Magyar Postára, hiszen levelet - tértivevényeset, ajánlottat - is akkor kézbesítenek, amikor munkaidő van,
- a kábeltévét, telefont, internetet is főleg reggel 8 és délután 5 között akarják át- vagy bekötni,
- a vízóra-leolvasó is napközben abban a 8-10 órában jön, amikor a dolgozó ember az idejét a munkahelyén tölti,
- de a villanyóra-leolvasóval sem találkoztam még,
- és a kéményseprők is délelőtt járnak kéményt ellenőrizni.
De végre akad olyan szolgáltató is, aki felismerte azt, hogy nem munkaidőben kell felkeresni az embert, hanem munkaidő után, mert akkor nagyobb valószínűséggel elérhetők otthonukban a dolgozni járók és a leolvasó munkatársak sikeresebben teljesíthetik a küldetésüket.
A gázmérő számláló-állását tegnapra, 17-20 óra közötti időpontra hirdették meg, de mivel mi délután-este nem voltunk itthon, így értesítőt kaptunk arról, hogy ma 11 és 14 óra között ismét megkísérelnék a leolvasást. Igaz, 11-kor még nem voltunk itthon, de 1-kor már igen, így a leolvasó srác fél 2-kor sikeresen bejutott és leolvashatta, hogy mennyit mutat a számláló.
Remélem lassan másoknak is eszébe jut, hogy jobban célt érnek, ha figyelembe veszik a 8-4-ig tartó munkaidőt.

Jól kezdődött péntek délután a hétvégére előirányzott majális: a munkatársakkal egy órányi autókázás után megérkeztünk főnökünk telkére, ahol welcome drink-kel zártuk le a munkahetet és kezdtük meg a hétvégi ereszd el a hajamat. Az egy éjszakásra tervezett májusi összejövetel első napján még az időjárás sem akart keresztbe tenni a mulatozásnak, de a szombati napon, dél körül már szemerkélt az eső, és délutánra rendesen esett is. Így - mire az ebéd az asztalra került - már sokunk didergett. Este felé hatalmas szélben és szakadó esőben indultunk haza.
Még néhány napig biztos emlékezni fogok erre a hétvégére, hiszen szipogok, tüsszögök és a zsebkendők is már gyűlnek körülöttem.

Utálom, amikor más hozzá nem értése miatt én vagyok az utolsó szemét, az áruló, csak azért, mert sejtem, hogy hogyan működik a szövegszerkesztő program és nem barkácsmódszerrel összepakolt anyag kerül ki a kezem közül.

Beköltözött egy lemezjátszó és két hangfal a lakásba, így végre már nem csak a laptop hangszóróján keresztül hallgathatjuk a zenét.

Díjak, elismerések

Van olyan díj, amit meg kell pályázni, azaz magad döntesz arról, hogy vajon megérdemled-e, de van olyan is, amiről mások gondolják, hogy érdemes vagy rá. Néhány elismerésnek - a teljesség igénye nélkül - utánanéztem, ezek kategóriánként, betűrendben az alábbiak.

Az alábbi díjakra jelentkezni kell:
Év háza építészeti díj
Az „Év háza 2010” pályázaton olyan belföldi természetes magánszemély(ek) (építész tervező(k)) indulhat(nak), aki(k) a pályázat tárgyát képező épület tervezését saját nevével/nevükkel jegyzi(k) [...]

Média Építészeti díj
Figyelemmel kísérhetjük, hogy vajon a nagyközönség is ugyanúgy értékel-e egy-egy épületet, mint a szakma. Mert végül is ez a díj erről szól. Arról, hogy miután a szakma kizsűrizte magát, megnézzük, hogy a laikusok mit gondolnak az építészek munkáiról, vajon egyezik e az ízlése az építészeknek és az utca (internet) emberének. S ami a legfontosabb: pár perces előadásban meg tudod e győzni a nem szakmai zsűrit, hogy a te munkád a legjobb?
Most itt a lehetőség, hogy te is megmérettesd magad. Állj ki, és mutasd meg, hogy nem csak az építész szakmának tervezel, hanem érdekel a laikusok véleménye is.

Ezekre a díjakra nem kell jelentkezni:
Hild János-díj
A Magyar Urbanisztikai Társaság Hild Jánosról, az első budapesti városrendezési terv készítőjéről elnevezett HILD JÁNOS DÍJAT adományoz az urbanisztika terén elért kimagasló elméleti és gyakorlati szakmai teljesítmények elismerésére.
Hild János Díj adományozható annak a természetes személynek, aki az urbanisztikai szemlélet érvényesítése terén a területfejlesztésben, területrendezésben, a településfejlesztésben, településrendezésben,
a települési értékek védelmében, a települések igazgatásában, üzemeltetésében kiemelkedő tudományos, tervezői, vagy gyakorlati szakmai eredményt ért el.
Az „egyéni” Hild János Díj adományozásáról a Társaság Elnöksége – a Díjbizottság előterjesztése alapján – kétévente határoz.

Pro Régió díj
A Pro Régió Díj alapítására 1992-ben került sor a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter rendeletével. A díj a terület- és regionális fejlesztés, a térségi és kistérségi együttműködés elősegítése, a társadalom, a gazdaság és környezet összehangolt fejlesztése terén kiemelkedő tevékenységet végző személyek és szervezetek elismerését szolgálja.
A díj szakmai előkészítését a szakterületileg illetékes kormányzati szerv (jelenleg a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal) végzi a Pro Régió Bizottság közreműködésével. A Pro Régió Bizottság tagjai a területfejlesztés és területrendezés elismert szaktekintélyei közül felkért személyek. A beérkezett javaslatokat a Pro Régió Bizottság értékeli és rangsorolja, majd ennek alapján javaslatot tesz a miniszter számára a díj adományozására.
A Pro Régió Bizottság a bírálat során személy esetében vizsgálja az életmű teljességét, vagy az egyszeri teljesítmény kiemelkedő, a szakterület számára meghatározó voltát.

Reitter Ferenc-díj
A Reitter Ferenc Díjat az V. kerület Önkormányzatának Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottsága a kerület építészeti arculatának kialakításában, az épített környezet védelmében kiemelkedő tevékenységet folytató személyek és közösségek elismeréseként adja. A Belváros-Lipótváros Önkormányzata által alapított Reitter Ferenc Díj adományozására javaslatot tehetnek a kerületi lakosok, a kerületben működő építészeti-környezetvédelmi intézmények, egyesületek, szakmai szervezetek. A díj azon személyeknek és közösségeknek adható, akik hosszabb ideje kiemelkedő eredménnyel tevékenykednek a kerület építészeti-környezetvédelmi életében, építészeti, műemléki értékeinek megőrzésében. A díj adományozására évente egyszer, legfeljebb 3 díjazott (személy illetve közösség) részére a Lipót Napok keretében kerül sor. 2001 óta több mint huszan kapták meg a díjat, kiváló építészek és városrendezők.

Ybl Miklós-díj

Az Ybl Miklós-díjat évente ítélik oda az arra érdemes építészeknek, melyet 5-en kapnak meg ilyen időközönként.
"A díjat az Ybl Miklós Díj Előkészítő Bizottság javaslata, illetve a területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár előterjesztése alapján a Magyar Köztársaság nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztere adományozza."
Szépen hangzik, hogy ez a "legrangosabb építőművészeti elismerés", de néhány dolog azért mégiscsak eszembe jut akkor, amikor az építész neve egybeolvad(!!!) az "Ybl-díjas" kifejezéssel:
- az "Ybl Miklós-díjak elnyerése, illetve adományozása érdekében egyéni pályázatokat kell, vagy javaslatokat lehet benyújtani", szóval ezért a díjért pályázni kell (referenciákkal), azaz nem úgy adományozzák, hogy az illető nem tud róla (lásd. Hild János-díj);
- a BME-re a jelentkezők 30%-át felveszik, ez - párhuzamba állítva az Ybl-díjjal - olyan, mintha 15-en beadnák évente az Ybl Miklós-díjra a pályázatot és 5-en meg is kapják azt. (Kár, hogy semmi infóm nincs erre vonatkozóan, de gyanítom, hogy évente 15 építésznél több nem adja be a pályázatát.)

Rosszmájú vagyok, vagy racionális? Nem tudom, de bármelyik választ vállalom.