Elkészült az augusztus 22-től szeptember 5-ig tartó időszak, azaz az itt tartózkodásunk utolsó két hetének fotóválogatása is

New York City - második két hét

Mosdóban

Vannak helyek, ahol a wc foglaltságát nem jelzi semmi. Van, amikor az ilyen helyeken kilincsre csukott ajtóval találja szembe magát az ember. Már csak azt nem értem, hogy ilyen helyzetben a többség miért nem kopog...

Alkoholfogyasztás közterületen

Talán mégis van abban valami, hogy egyes helyeken - pl. az USA-ban is - betiltják a közterületeken az alkoholfogyasztást.
Ma a HÉV-en egy részeg alak kötözködve, káromkodva mondta az egyik utasnak, hogy vegye el a holmiját maga mellől. Mellesleg volt még rengeteg szabad hely... Amikor leszállni készülődtem, még visszanéztem. Ekkor láttam meg a fickó kezében a sörösdobozt.
Ha az utcán az emberek nem fogyasztanának alkoholt, akkor talán nem kellene összeszorult gyomorral ülnöm a HÉV-en sem.

Péntek reggel elindultuk Szekszárd felé, ahol most hétvégén voltak a Szüreti Napok...
A munkatársakkal Érden, az Ófaluban találkoztunk, ahol megnéztük a minaretet, ami 23,0 m magas.
Százhalombattán a régészeti parkot jártuk körül, itt bementünk a kb. 10 évvel ezelőtt rekonstruált halomsírba is.
Dunaújvárosban a szocreál építészet remekeire vetettünk egy pillantást.
Utunkat folytatva egy dunakömlődi halászcsárdában ebédeltünk, itt a kis bográcsban felszolgált halászlé nagyon jól esett.
Pakson az erőműnél is időztünk egy keveset.
Szekszárdon Vida Péternél borkóstolón vettünk részt, ahol 7 borral ismerkedhettünk meg.
Másnap Babits Mihály szülőházában tettünk látogatást, ahol rengeteg érdekességet lehet megtudni a költő életéről.
Este, a közös vacsorát követően - meglepő módon - borkóstolással folytatódott a program.
Ma, a szállás elhagyását követően a Sárköz fővárosában, Decsen, a babamúzeumban jártunk, ahol - életképeken keresztül - a sárközi hagyományokról lehetett bővebb információt szerezni.
A tájház meglátogatására hivatalosan heti két alkalommal van lehetőség, de előzetes bejelentkezés alapján szinte bármikor megtekinthető. Nekünk is sikerült bejutnunk, bár az előzetes bejelentkezés az kb. csupán 10 perc volt.
A Sárközben tett kirándulás alkalmával pillantást vetettünk az 5, sárkozi település emlékhelyére is, ahol kőtáblák tisztelegnek Őcsény, Sárpilis, Decs, Alsónyék és Báta előtt.
Szálkán a Szálkai-tavat tekinthettük meg. Szálka mellett a szekszárdi dombvidék leghosszabb északkelet-délnyugati irányú völgyének elzárásával szabálytalan alakú víztározó jött létre. Ez a mesterséges tó ma a falu legnagyobb vonzereje, területe 67 hektár.
Grábócon szerb ortodox templomot és Magyarország egyetlen működő szerb ortodox kolostorát láthattuk, ahol csupán két apáca lakik.
Este 5 körül Bonyhádon sikerült beülni egy vendéglőbe, ahol hihetetlen jó ebédet adtak. Pácolt sült csülköt adtak hagymás burgonyasalátával. Akkora adagot adtak, hogy senki nem maradt éhes, és nem csak jó, de nagyon finom is volt az étel.
A kirándulást lezáró esti hazautazás is jó volt, mert friss élményekkel feltöltődve töltöttük utunkat, hisz egy nagyon jó hétvégén lehettünk a Sárközben.

Jópofa volt ma, amikor a vezetékes telefonon az ügyben kerestek, hogy nem érdekelne-e engem vagy a családomat egy kis számítógép-használattal kapcsolatos oktatás. De mivel épp most vagyok túl egy AutoCad-es fejtágításon, "sajnos" nemet kellett mondanom.

Holnap reggel elindulunk a munkatársakkal Szekszárd felé szüreti ünnepségre, aztán lesz, ami lesz...

Nagyszerű! A rendőrségre bejelenthetem e-mailben, vagy akár fax-on is, hogy a körözés alatt álló irataim mégis meg vannak és már szükségtelen keresniük.
Szerencsére a továbbképző központ is elfogad e-mailben, vagy fax-on jelentkezési lapot, meg érettségi-másolatot.
Még a végén megtanulunk spórolni, és nem nyomtatunk ki mindent? Talán lassan odáig jutunk, hogy észrevesszük mennyi mindent rejt magában a technika?

Van abban valami jó, ha egy jó kis konyha áll rendelkezésre, amikor főzni szeretnék. Sőt, ha egy jó kis konyhában vagyok, akkor mintha főzni támadna kedvem...
Eddig már sokszor ettem rakott krumplit, de valahogy mindig volt vele valami gond(om): vagy a kolbász, vagy a tojás volt benne túl kevés, vagy a krumpli volt túl sok... Na, most aztán nem igazán lehetett belekötni, mert volt benne kolbász, szalonna, hagyma, tojás, és persze nem a legvacakabb minőségű hozzávalókból, mint ahogy azt a menüs étkezések alkalmával megszoktam. Bár ezt most én csináltam...

Most hallottam, hogy egy kis fertőtlenítőszer csodákat tud tenni a vágott virággal.
Szombaton meglepetés-rózsával várt az én párom, de ekkor még várt ránk egy kis utazás Szegedig, majd másnap, azaz vasárnap irány vissza Budapestre. Miután visszaértünk, néhány csepp fertőtlenítőszert adtam a virág vizéhez. A búslakodó, elgyengült virág ma estére ismét megtelt élettel és pont úgy néz ki, mint két nappal ezelőtt.

FUGA

Októberben nyílik a FUGA, ahol elsőként a Budapest Szíve bemutatására kerül sor.
A FUGA a nagyközönség és az építészet kapcsolatának sokrétű megteremtését tűzte ki célul. A BÉK működtetésében induló, önfinanszírozó, kulturális-információs bázis Budapest szívében, a Petőfi Sándor utca 5. szám alatt, a Katona József színházzal szemben kap helyet.

Azt leszámítva, hogy egész nap majd' leragadt a szemem az időeltolódás miatti kialvatlanságom miatt, egész jó volt a mai nap az irodában, bár semmi különös nem történt.
A rendben itt hagyott lakás kezd ismét a régi arcára hasonlítani a két bőröndből kipakolt holmik miatt. De talán egyszer ismét lesz energiám össze- és elpakolni mindent.

Hurrá! Ismét itthon vagyunk. Szerencsére idefelé a repülőút sokkal rövidebbnek tűnt, mint odafelé, bár idefelé másfél órával előbb meg is érkezett a gépünk. Bár azt még nem tudom, hogy a 6 órás időeltolódást mennyi idő alatt dolgozza fel a szervezetem.

Hurrá! Holnaptól ismét vár az iroda...

A két bőröndöt összepakoltuk, a kézipoggyászok is már nagyjából összeálltak.
Néhány óra és elindulunk a reptérre, majd 8-10 óra repülést követően ismét Magyarországon leszünk.

Az USA - az én szememmel

Talán sokan gondol(hat)ják, hogy előbb Magyarországot kellene alaposabban megnézni és nem volna szükséges az Egyesült Államokig elmenni/eljönni. Ez így van! De most abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy lehetőségem volt elutazni ebbe az országba. Jelenleg azonban még én sem tudom, hogy legközelebb mikor lesz alkalmam egy újabb utazásra.

Rengeteg hasznos és érdekes élményt-tapasztatlatot-ismeretet lehet itt gyűjteni, íme példaként néhány dolog (talán ABC-rendben kisebb kavarodást okoz, mint bárhogy másképp).

A világ legnagyobb áruháza
A Broadway-n található a világ legnagyobb áruháza, a Macy's. A szintenként egyterű áruház épülete egy egész tömböt elfoglal Manhattan-ből, és ezt nem kevesebb, mint 11 szinten teszi. Itt a konyhai kütyüktől elkezdve az ékszereken át a bútorig szinte minden beszerezhető. De abba már nem szeretnék belegondolni, hogy mi lehet itt karácsonykor, hisz most, a gazdasági válság idején is akad vásárló bőven.

Fogyasztói társadalom
Eddig nem tudtam elképzelni, hogy egy apró dolog köré hogyan lehet egy csomó mindent építeni, azaz egy semmiségnek tűnő valamiből óriási hasznot húzni. De mióta láttam a háromszintes M&M's World áruházat már semmin nem csodálkozom. Itt a "csak a szádban olvad, nem a kezedben" színes csokigolyó az alapja mindennek. Lehet itt vásárolni kulcstartót, ékszereket, párnát, pólót, bögréket, különféle színű baseball labdákat, társasjátékot, M&M's-es nyelű fogkefét és evőeszközt is.

Hárítás (néhány történet, néhány kérdés és gondolat)
- Különadó a hamburgerre és a kólára? Ezt egy itthoni honlap cikkében olvastam néhány nappal ezelőtt: "Egy amerikai tanulmány szerzői a gyorsételek és az üdítők megadóztatását javasolják, hogy így harcoljanak a gyermekkori elhízás ellen. A befolyó pénzt kerékpárutakra, és az egészséges életmód terjesztésére kellene fordítani."

Vajon én gondolom csak úgy, hogy talán szülőként kellene a jóra (és nem a kólára, hamburgerre) nevelni a felnövő nemzedék tagjait? Mi alapján lehet meghatározni azon dolgok körét, amik károsak? Hisz' szerintem minden veszélyes, ha azt túlzásba viszik, de mértékkel fogyasztva - pl. a kóla és a hamburger - sem káros.

- Itt a kocsmárost büntetik meg, ha túl sok italt ad a vendégnek, azaz ha részegen, de a vendéglátó egységet elhagyva bármi történik a nem csupán spicces állapotban lévő fogyasztóval, akkor itt a vendég simán beperelheti a kocsmát - és még az is lehet, hogy ő nyer. Itt a vendéglátó felel a vendég tettéért.
- Itt még az is megeshet, hogy hogyha valaki magára önti (a saját bénasága miatt) a most vásárolt forró kávét és így megsérül, akkor bepereli a kávézót, és megnyeri a pert olyan alapon, hogy őt nem figyelmeztették arról külön, hogy a pohár tartalma forró.

De jó is lenne, ha mindig lenne valaki más, akit okolni lehet a saját hülyeségem miatt!!!

Könyvesbolt
Na jó, vegyünk néhány könyvet - gondoltuk egyik nap... Be is mentünk az egyik könyvesboltba, ahol meglepődve tapasztaltuk, hogy olvasószobának használják a "vásárlók" a boltot. Az emberek a bolt padlóján nyugodtan ültek, miközben a könyvesbolti könyveket olvasták.

Kultúra
Színházak nálunk is vannak, jó darabok is akadnak, de itt valahogy mégis másabb, lazább a hangulat. Itt meg lehet venni az előadás kezdése előtt nemsokkal a Times Square-en a színházjegyet akár féláron. De ehhez természetesen hozzá tartozik, hogy nem kell elegánsan felöltözni, hisz senki nem szól azért, ha valaki strandpapucsban és rövid nadrágban ül be a színház nézőterére. Bár az itteni jegyárak mellett talán még el is nézhető a fizető közönségnek, hogy nem akar órákon át feszengeni olyan ruhában, amiben nem érzi magát kényelmesen.

Magyarok
Az egyik hétvégén templomi pikniken voltunk. (Magyar ételeket lehetett vásárolni, a bevételt pedig a templom fennmaradására fordították.) Ott a 20 év körüli magyar srác határozottan vallotta magát szegedinek még akkor is, ha az ő szülei akkor jöttek ide, amikor ő 2 éves volt. Jó érzés, de egyben furcsa is volt találkozni olyanokkal, akik megértik amit mondok.

Parkolás
Itt az autót nem lehet mozdulatlanul hagyni heteken át, mert az utcát - a parkolósávokkal együtt - heti rendszerességgel, egyszer, vagy kétszer takarítják. A parkolást jelző táblák alatt kiegészítő tábla jelzi, hogy a héten mikor lesz az úttest takarítása, így akkor onnan el kell állni az autóval.

Szemét
Nem hinném el, ha nem látnám, hogy az emberek hogyan hagyják szét mindenfelé a szemetet. Van olyan ember, aki a szerencséjét a kaparós sorsjegytől várja, de ha a sorsjegy nem hoz szerencsét, akkor az nem a kukában landol, hanem a buszon, az ülés mögött. Van olyan is, aki ügyel a keze tisztaságára, ezért víz nélküli kéztisztítót használ, de ha a kéztisztító kifogy, akkor az üres műanyag flakont ott hagyja a metró ülésén, majd a pasas - nem száll le, hanem - egy másik helyre ül át és utazik tovább minta mi sem történt volna.

Távolsági buszpályaudvar
A buszpályaudvaron lévő szervezettség lenyűgözött. Az utasoknak a 4 szintes buszpályaudvar épületében kell várni addig az induló járatra, míg az az adott számú kapuhoz oda nem gurul a busz. A kapu üvegajtaján keresztül látható, hogy beérkezett-e már a nemsokára induló járat, ekkor az utasok kinyitják a kaput, és felszállnak a szintén fedett térben álló buszra. Így még esőben, tűző napon is könnyen kibírható a várakozás. Természetesen a busz légkondicionált, azaz ott sem kell szembesülni az időjárás szeszélyeivel. Így egyáltalán nem sajnáltam a 3/4 órányi busz-útra kifizetni a 4.40 usd-t (kb. 850 Ft-ot).

Tömegközlekedés busszal
Itt jól tud működni a helyi buszjáratokon is az első ajtónál történő felszállás, hiszen csak kevesen járnak busszal, mert metróval a kisebb és nagyobb távolságok is egyszerűen elérhetőek. A helyi buszjáratok 2 ajtóval rendelkeznek: az első ajtó elsődlegesen a felszállást szolgálja, de le is lehet szállni, a hátsó ajtónál pedig csak leszállni lehet. (Képzelem mi lenne nálunk: egy csomóan bepróbálkoznának a felszállással a hátsó ajtónál.) A buszok kialakitása olyan, hogy úgy az első ajtónál, mint a hátsónál a mozgáskorlátozott is el tudja hagyni a járművet - és a sofőrnek csak egy gombot kell megnyomnia, azaz nem kell leszállnia a buszról, hogy segítsen a kerekesszékes utasnak.

Tömegközlekedés metróval
Már a metróvonalak tervezése, építése esetén is másabb a szemlélet, mint nálunk. Itt előbb a vonal készül el, majd utána várják az odaköltözőket - azaz előbb megteremtik a szükséges infrastruktúrát. New York-ban a 26(!) metróvonalnak köszönhetően nagyon jó helyzetben vannak az emberek. Igaz, ekkora létszámú város esetén talán szükséges is a másabb szemlélet. Itt a metróvonalakon vannak gyorsjáratok, de talán - a város nagyságából adódóan - ez is szükségszerű, hisz a Central Park-ból ide, Brooklyn-ba még gyorsjárattal is majd' 1 órát vesz igénybe a metrózás.
A májusi és júliusi ingyenes metrótérképet összehasonlítva láttuk, hogy a G-jelű metrószakasz 5 állomás hosszúsággal megnőtt. Ehhez viszonyítva egész "érdekes", hogy nálunk milyen sokáig tart megépíteni úgy a 4-es metrót, hogy a tervei már a '60-as években elkészültek. Bár szerintem nálunk az is furcsa, hogy a 40 évvel ezelőtt terv-szinten kitalált dolgok épülnek meg most, mindenféle felülvizsgálat nélkül.
Ráadásul a metrón nincs túl nagy tömeg. (Én azért is utálom a budapesti metrót, mert nincs levegő a tömeg miatt.)
És van még valami: a metró egész nap jár!!! Teljesen mindegy, hogy éjjel kinek meddig van kedve ottmaradni valahol, mert a metró nem áll le éjfélkor.
Talán valami mégis a metró ellen szó: a föld alatti állomásokon nagyon meleg van, és a mozgólépcső sem általános, de az akadálymentesités miatt szükséges lift a legtöbb állomáson megtalálható. Igaz, itt kéreg alatt fut a metróvonal, azaz nincsenek akkora szintkülönbségek mint nálunk, így a mozgólépcső nem is annyira létkérdés.

Azt már több, mint egy hónapja, még az ide indulás előtt elterveztük, hogy megnézzük a kaszinó-kínálatot Atlantic City-ben...
Tegnap buszra szálltunk, és 2 és fél óra alatt megérkeztünk abba a tengerparti városba, ahol a parton egymást követik a kaszinók. De persze az itt lévő Hard Rock Cafe-t sem lehetett úgy kihagyni, hogy ne vigyünk innen is haza valamit. Bár a három kipróbált kaszinóból dollármilliókat nem, de tapasztalatot bőven bezsebeltünk. ;)
Egy ott töltött éjszakát követően már vissza is tértünk New York-ba, így szombatig már csak a hazautazáshoz kapcsolódó teendők maradnak napirenden...

A Hivatal

Itteni idő szerint kora reggel sikeresen égnek állt a hajam a magyarországi hivatal működésétől. (Amikor otthon dél van, akkor itt még csak reggel 6-ot mutat az óra.)
Előzetes megkeresés vagy értesítés nélkül tegnap (azaz hétfőn) jött az önkormányzat egyik osztályáról egy pasi (lényegtelen, hogy milyen ügyben). Azaz csak akart volna jönni, mert ahová betoppant, onnan én már elköltöztem. Bedobott egy értesítést, hogy ő most itt járt és visszajön szerdán, azaz holnap. Húdejó - gondoltam. Felkeltem korán, hogy az otthoni hivatali időben el tudjam érni telefonon szegény fickót, hogy ne jöjjön feleslegesen. De egyik kolléganője, vagy valaki az ügyfélszolgálaton (nem túl kedvesen, de) tájékoztatott, hogy az xy-t majd csütörtökön hívjam, mert csak akkor lesz elérhető. Hát ez nagyon jó! De elmondtam még egyszer - hátha a hölgy nem értette világosan, mit is szeretnék: a csütörtök már késő(!), mert a pasi szerdán jön újra hozzám, ahol több okból sem vagyok elérhető (1.: külföldön vagyok, 2.: elköltöztem arról a cimről). A nő is még egyszer a tudomásomra hozta, hogy oké, szerdán jön (megy) a pasi, és utána csütörtökön felhívhatom, hogy bediktáljam neki az új címem.
Hihetetlen! Hiába szeretném értesíteni a hivatal dolgozóját, hogy ne jöjjön feleslegesen, mégsem tehetem, mert olyan határidőt adott a következő betoppanására, hogy időközben nem lehet őt elérni. (Bár az értesítőn szerepelt kézzel írva is egy telefonszám - gondoltam azért, mert azon elérhető - de azon a számon sem vette fel senki a telefont. Ott is hiába próbálkoztam.)

Néhány költői kérdés azért felmerült bennem a fent leírtak miatt:
Csak itt (az akárhányadik kerületi önkormányzat adott osztályán) ennyire rosszul szervezett minden, vagy ez általános probléma lehet a hivataloknál?
Talán egyszer gördülékenyebben mennek majd a dolgok? Ha igen, én vajon meg fogom az érni?