Ma a FUGA-ban, a Budapest Szíve Projektről szóló kiállításon a tervezők tartottak tárlatvezetést.
Szántó Katalin a tervezést megalapozó, megelőző fővárosi terveket ismertette a Dunával párhuzamos tengely kialakításának gondolatától a Podmaniczky programon, a Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Tervén, az Integrált Városfejlesztési Stratégián át az V. kerület Kerületi Szabályozási Tervéig.

Ezt követően Koszorú Lajos részleteiben ismertette a belvárosi közterületek megújulásának jelenlegi állapotát.

Fontos tudni, hogy a jelenlegi belvárosi közlekedés 80%-át az átmenő forgalom teszi ki. A tervek nem akarják a gépjárművel történő közlekedést megszüntetni, csupán az átmenő forgalmat szándékoznak felszámolni.

A Főutca Projekt
A Kálvin tértől a Szent István körútig tartó 2,7 km hosszú Főutca első - Kálvin tértől Szabadság térig tartó - szakasza várhatóan 2010. márciusára készül el.
A kiállítóterem egyik hosszanti oldalában a bemutatott keresztszelvénynek köszönhetően mindenki jól láthatja és könnyen megértheti a különböző burkolatok különböző funkcióját. A középső gránit burkolaton, a 4,0-4,5 m szélességű úttesten közlekednek majd a gépjárművek. E sávot folyóka választja el a párhuzamos parkolásnak helyet biztosító sávtól. E parkolósávot követően már mészkő burkolat van az utcán, mely berendezési és gyalogos sávnak ad helyet. Az épületek lábazatánál bordűrsáv biztosítja az utcaburkolatok és épületlábazatok egymáshoz csatlakozását. A 10 cm vastagságú burkolati elemek szárazon rakva készülnek, így bármilyen bontás esetén a burkolat egyszerűen felszedhető, majd visszahelyezhető a helyére, mindenféle sérülés nélkül. A különféle burkolatok között nincs kiemelt szegély, így a Főutca egésze akadálymentesnek mondható.
Az utcabútorokkal kapcsolatban sikerült kompromisszumot kötni: a KÖH az íves lámpaoszlopot nem támogatta, így az egyenes vonalú, modern lámpát fogadta el. Szóba került az is, amiből már több helyen is vita volt: modern, vagy nem modern? A tervezők végigvizsgálták a Főutca menti épületeket és arra a megállapításra jutottak, hogy annyiféle stílus jelenik meg, hogy ahhoz képtelenség lenne igazodni, ráadásul a kor változásaival a lápákkal szemben is más követelmények jelentek meg, mint egykor voltak.

A Roosevelt tér
A Lánchíd folytatásában és a Bazilika tengelyében elhelyezkedő Roosevelt tér jelenleg egy olyan körforgalmú terület, mely lehetetlenné teszi a Dunához való lejutást. A terv egyik fő célja, hogy lehetővé tegye a Duna-part megközelítését.
A terv - a jelenlegi állapotban - megszünteti a tér alsó rakparti kapcsolatát, mert itt is elsődleges feladat az átmenő forgalomtól mentesíteni a belvárost. E forgalomcsillapítást szolgálja az Akadémia utca egyirányúsítása is. A József Attila utca és a Lánchíd közvetlen kapcsolatban lesz egymással.
Érdekes, hogy a Lánchíd tengelye merőleges a Gresham épületére, de a Gresham homlokzata nem merőleges a Lánchíd tengelyére. A Lánchíd tengelyében vízfelület, vízjáték kerül kialakításra.

A Március 15. tér
A tér két szakaszban újul meg, első szakaszban az északi területrész.
A Duna korzó az Akadémiától a Petőfi szoborig tart majd.
2012-ben a közforgalom számára is megnyílik a Piarista köz, itt park és kiülős rész kerül kialakításra.
A tér déli részén mélyparkoló létesül majd, de ez már nem az első szakasz eleme.

A Károly körút és a Deák Ferenc tér
A két villamossín között fák lesznek, melyek között helyenként szökőkutak is elhelyezésre kerülnek.
A Deák téren lévő metrókijárat elbontását a Kerületi Szabályozási Terv is előírja. E helyen - valószínűleg - egy üvegtető kerül kialakításra.
A Károly körúton és a Deák Ferenc téren kívül a Harmincad utca is rendezésre kerül.
A Gödörnél lévő "üvegdobozok" vonalában, azokkal megegyező ritmusban kialakításra kerül még két "doboz", melyeken keresztül a kisföldalatti peronjai lesznek megközelíthetők.

---

A tárlatvezetés részletesen, és szerintem érthetően mutatta be a Budapest Szíve Projekteket - talán körvonalazódni látszik lassan, hogy mi is történik a belvárosban.