A hétvégén volt egy kis pihenés, buli, barátok... stb.

Most pedig hihetetlen hangulatban vagyok. Általánosságban elmondható, hogy jókedvem van, de vannak pillanatok, amikor pikk-pakk robbanok... Talán a tavasz lehet az oka...
Vannak helyzetek, amikor a hozzám legközelebb állókat bántom meg, úgy Istenigazán. Vajon miért? Vajon azért lehet ez, mert akihez kötődünk, azt jobban érdekli, hogy mit teszünk, vagy nem teszünk vele? Hisz, aki közömbös, akkor az is közömbös, hogy mit kap tőlünk, legyen az kedvesség, vagy tahóság...

A napi apró történéseket jól tudom, hogy nem szabad túl komolyan venni, és túlzott mértékben nem is kellene jelentőséget tulajdonítani neki, de néha nem tudok uralkodni az indulataimon... Ekkor jön elő belőlem az undok, utálatos, tahó, aki mindenkinek beszól és mindennel, mindenkivel van valami baja.

Holnap egész napos kirándulás Érdre - "jujdejó"!