Már gyerekkoromban sem szerettem a piacokat. Valahogy sosem vonzott az ott uralkodó hangulat. De tegnap végre olyan kulturált piacot sikerült észrevennünk a Rockefeller Center tövében, ahol még én is szívesen vásárolnék. Kis piac ez Manhattan szívében; heti három napot, szinte csak augusztusban működik.
Innen nem messze találtunk rá a kedves gyerekkori emlékeket felelevenítő üzletre, a LEGO boltjára. Itt aztán lehet válogatni, hogy mire lehet szüksége a gyereknek. Különféle színű és méretű elemeket lehet vásárolni "kilóra".

Az itt töltött időnket megúsztuk úgy, hogy nem volt szerencsénk belebotlani egy balesetbe sem. Egészen tegnapig ez így is volt. Épp a 5th Avenue-n sétáltunk és azt láttuk, hogy a West 42nd Street felől egy jól megtermett busz kanyarodik ki, nem kis fordulási sugárral. Félelmetesnek tűnt a hatalmas jármű, hiszen a kanyarodáskor a 5th Avenue-n található 4 sáv mindegyikét igénybe vette a művelethez. Miután a busz elkanyarodott és a zebrán végre mi is áthaladhadtunk, észrevettük, hogy valaki arccal a föld felé fordulva az úton fekszik. A földön fekvő férfit azonnal rengetegen állták körül, persze még a járdáról is sok bámészkodó figyelte a történéseket. Mi tovább haladtunk, de nem telt el két perc, már meg is érkezett szirénázva a mentő.

Utolsó esténk alkalmával vacsorázni szerettünk volna egy jót Manhattan-ben, lehetőleg a Hard Rock Cafe-ban. De itt 3/4 órát kellett volna várnunk szabad asztalra. Úgy döntöttünk, hogy a közeli - szintén a Times Square-en található - Friday's-ben eszünk valamit. Itt is szinte az összes asztal foglalt volt, de volt még hely hármunk számára. A flatiron krumplipürével és hagymakarikával nem tűnt veszélyesen méretes adagnak, de sikerült jóllaknom. Bár a főétel után még rendeltünk egy desszertet, de az már kifogott rajtunk, hiába próbálkoztunk mindhárman az elfogyasztásával, hiába volt a fagylalt és az alatta lévő forró brownie nagyon finom.

Ma még össze kell pakolnunk, el kell indulni a reptérre, hiszen 3/4 8-kor visszaindulunk. A még hátralévő repülőút és a közel 30 órás ébrenlét ténye elkeserít egy kicsit, de talán idén is túlélem valahogy.